Batthyány kastély 1938 előtt (forrás: Archívum Rechnitz)
1527 és 1871 között a rohonci uradalom tulajdonosa a magyar nemesi Batthyány család volt.
A család vallásos gondolkodásmódja, település- és gazdaságpolitikája nagyban hozzájárult a település fejlCdéséhez. A 17. század közepén Batthyány Ádám a régi erődítmény helyén egy 200 szobából álló kastélyt építetett.
Az 1527-es Baumkircher-telekkönyv két zsidó családot (Spiegel és Grünwald) nevez meg a rohonci uradalomban. A 17. század második felében a Batthyány uradalom védelme alatt jött létre a rohonci zsidó hitközség.
A mindig megújítandó védlevelek a legkisebb részletekig szabályozták a zsidó alattvalók jogait és kötelességeit, akiknek ezért magas védelmi díjat kellett fizetniük. Az 1848-as forradalom véget vetett a „védett zsidóságnak“. Az 1867-es zsidótörvény politikai és polgári egyenrangúságot biztosított a zsidó lakosságnak.
1871-ben a Batthyányak eladták birtokaikat Szájbely Gyula ügyvédnek. 1906-ban a nagyiparos Heinrich Baron Thyssen-Bornemisza vásárolta meg a kastélyt. Lánya Margit volt kastély utolsó úrnője, aki Batthyány Ivánhoz ment feleségül.
1944 őszétől a kastély székhelye volt a Délkeleti Fal építéséért felelős Todt szervezet regionális építési szakaszának vezetőségének. A kastély pincéjében szállásolták el a Délkeleti Fal építéséhez idevezényelt zsidó munkaszolgálatosokat.
A település felszabadító harcai során 1945 március 29-ről 30-ra virradóra az épületbe tűz ütött ki. A háború utáni időkben a kastélyt lebontották. Néhány fal még látható az egykori épületből.